A megbízható zajmérés, zajvédelem-tervezés módszertanának kidolgozásával kapcsolatos piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység

Kutatási anyagunkban több részfeladat teljesítése volt a feladatunk.

1. A helyszíni hangelnyelés és hanggátlás, mint hiányzó zajmérési paraméterek mérési módszerének kidolgozása. Erre egy olyan megoldást kínálunk, amely az országban egyelőre példa nélkül álló, sőt a nemzetköz szakirodalomban elmélyedve is arra a következtetésre jutottunk, hogy viszonylag kevés hasonló mérési módszert alkalmaznak.

2. Egy olyan alkalmazás kidolgozása, és a hozzá való szükséges ismeretanyag elsajátítása, aminek segítségével a zajvizsgálataink eredményei pontosíthatóak, a bennük rögzített zavaró jelek kiszűrhetőek. Ennek a pontnak a megvalósítása érdekében elkészítettünk egy számítástechnikai programot, amely megoldja ezt az összetett feladatot.

3. Rámutattunk a meteorológiai tényezők zajterjedésre való hatására. Ennek a részfeladatnak a végső célja szintén egy szoftver fejlesztése volt, ami egy légköri páratartalom adatokon alapuló korrekciós tényezőt nyújt nekünk megoldásként a zajmérési eredményeink pontosítására. Legvégül az eddigiekben összegyűjtött ismereteink segítségével egy, a szabadtéri zajterjedés számítását, zajvédő falak tervezését segítő alkalmazást alkottunk meg.

A kutatási feladatok

Jelenleg nem áll rendelkezésre a helyszíni hangelnyelés vizsgálatára vizsgálati program, eljárás. Az alkalmazott eljárások nem képesek a mérési eredményben a közvetlen és a visszavert hangot megkülönböztetni, pedig csak ennek ismertében lehet a hangelnyelést megadni. A visszavert és a közvetlen hang viszonyát kell vizsgálni. A kutatási téma során kidolgoztunk egy európai irányelveken alapuló, de részleteiben nem publikált zajárnyékoló fal minősítési, hangelnyelés helyszíni mérési módszert. A módszerrel az újabb fejlesztésű, laboratóriumban nem mérhető szerkezetek akusztikai jellemzői is megállapíthatók, minősíthetők. Az ilyen szerkezetek eddigi vizsgálata egyedi, nem minősített módszerekkel történt, így az eredmények sem voltak általánosíthatók, tervezési módszerben alkalmazhatóak. A módszer nemcsak a közúti, hanem a vasúti zajárnyékoló falak vizsgálatánál is alkalmazható lesz, annál is inkább, mert az ismertetett közúti zajárnyékoló falak vizsgálatához hasonló vasúti zajárnyékoló falak vizsgálatára vonatkozó eljárások az európai szabványosításban éppen most kerültek/kerülnek kidolgozásra. Az általunk kifejlesztett innovatív módszerrel a hazai zajárnyékoló falak hosszútávú akusztikai viselkedésének bemutatása szakszerű alapokat nyer, és így a gyártók kötelezhetők a szerződésekben vállalt garanciális hibák kijavítására. A módszer megteremtésével egy fennálló szakmai, műszaki hiányosság került megoldásra. A kutatás eredményeként létrejött módszerrel végre lehet hajtani az európai szabványok szerinti vizsgálatokat. A módszerrel nemcsak a zajárnyékoló falak, hanem az útburkolatok akusztikai jellemzői is vizsgálhatók, így az útburkolatok zajcsökkentő hatásának tervezéséhez szükséges adatok állapíthatók meg. A 10-12 évvel ezelőtt épült zajárnyékoló falak a megnövekedett forgalom miatt több helyen már nem töltik be szerepüket. Az újabb fejlesztések eredményeként különböző kiegészítő elemekkel (behajlítás, cső, T idom, stb.) növelhető a zajcsökkentő hatás. Mint vizsgálataink is mutatják a kidolgozott módszerrel ezen szerkezetek akusztikai jellemzői is megállapíthatók, amely adat ugyancsak hézagpótló információt ad a tervezők számára. A módszer Magyarországon teljesen ismeretlen, így a fő feladat a módszer megismertetése, hazai gyakorlatba való beépítése, tender előírásokban való megjelentetése.

További problémaként léphet fel a zajmérések során, hogy a helyszín egyes hangforrásait ki kell vonni a mérési eredményből, amelyre szintén nem létezik módszer. Egy adott mérés során nyert frekvencia-hangnyomásszint párok zavaró adatokkal lehetnek terheltek. A K+F tevékenységünk fontos feladata e vizsgálati módszer kidolgozására is. A kivonandó hangforrások zajnak nem minősülő, a zajvizsgálataink eredményét befolyásoló, meghamísító hangok pl. a békabrekegés, tücsökciripelés, vízcsobogás, amelyeknek a kezelését a felvételek utófeldolgozása során lehet elvégezni. Egy olyan eljárást valósítunk meg a zajnak nem minősülő, zavaró hangforrások kiszűrésére, amely a szabványosított forgalmi zaj spektruma alapján korrigálja a mért értékeket. A korrekció a megfelelő frekvenciákhoz tartozó kiugró hangnyomásszint értékek levágásával történik, a vágás nagyságát a szabványosított forgalmi zaj spektruma határozza meg. Az erre a célra általunk kifejlesztett alkalmazás prototípusának versenytársainál előnyösebb paramétere tehát, hogy a mérés során olyan korrekciós tényezőket vesz figyelembe, és olyan eljárásokat alkalmaz, amelyeket a zajmérésben korábban az összefüggések ismeretének hiánya miatt nem használhattak.

Kutatásunk másik célfeladata, hogy a szabadtéri zajvédelem és a zajmérés szakterületén jelenleg fennálló bizonytalanságokra, mérési hiányosságokra megoldást találjon, hogy az eltérő meteorológiai körülmények között végrehajtott mérésekkel előálló adatokat szabványosítani lehessen, és az aktuális mérési adatok paramétereiből a szabványos mérési feltételek szerinti jegyzőkönyvet lehessen előállítani, a zajvédelmet pontosabban lehessen megtervezni. Erre egy olyan alkalmazást készítettünk, amely a mérési eredményeinket a mértékadó páratartalom szerint korrigálja. A jelenlegi zajmérések esetében problémát okoz, hogy az eltérő meteorológiai körülmények befolyásolják a hangterjedést, és a befolyásolás szabályrendszere, a matematikai formulákkal leírható összefüggések még nem ismertek. Ennek következtében, ha a meteorológiai körülmények megváltoznak, ugyanazon a helyszínen, a meteorológiai körülményeket leszámítva ugyanolyan feltételek között megismételt mérés esetén más eredmény születhet. Ez garanciális, kártérítési ügyek esetében komoly problémát okoz, mert a megismételt szakértői mérés és az eredeti mérés eltérősége a jogi procedúrák elhúzódását okozza. A jelenleg használt mérési módszerekkel nem lehetséges azonos, mértékadó meteorológiai körülményre átszámított mérési eredményt produkálni. Projektünkben erre keressük a megoldást, felhasználva több évtizedes tapasztalatunkat a zajmérés területén. A kutatási probléma a szabadtéri zajmérések pontossága, standardizálása. Ismertek azok a körülmények, amelyek módosítják a hangterjedést, de a módosító faktorok még nincsenek rendszerbe foglalva. Ez a többváltozós rendszer a következő 8 paraméterrel leírható: levegő hőmérséklet, légnyomás, talajhőmérséklet, hőmérsékleti gradiens, páratartalom, szélsebesség, szélirány, helyszíni hangelnyelés. Első körben arra kerestük a választ, hogy ezek közül a paraméterek közül melyek azok, amelyek elhanyagolhatóak. Egy éven keresztül végeztünk rövid, autópálya menti tájékozódó méréseket - ez idő alatt elindítottuk nagyszámú 24 órás méréssorozatunkat is - ennek vizsgálata céljából. Ezek a rövid meteorológiai tényezők rögzítésével összekötött zajvizsgálatok felvilágosítottak minket arról, hogy a levegő relatív nedvességtartalma az a tényező, aminek a zajterjedésre gyakorolt hatásával foglalkoznunk kell. Projektünk célkitűzése innentől a légkör relatív páratartalmának mérése, vele párhuzamosan 24 órás zajvizsgálatok végzése, eredményeink feldolgozása, a zajterjedésre gyakorolt hatások szabályszerűségének matematikai leírása, aminek köszönhetően a zajmérés eredménye átszámítható lesz mértékadó páratartalom körülményekre. A méréseink kiértékelésével bebizonyítottuk - és ezt hivatkozott, elismert külföldi szakemberek munkáinak eredményeivel alá is támasztottuk, hogy a zaj terjedését a meteorológiai körülmények jelentősen befolyásolják. Az eltérő időben végzett mérések, eltérő eredményt szolgáltathatnak és az eltérő eredményt a nagyszámú, más körülmények között végzett mérés eredményének feldolgozása sem szünteti meg. Eddig a zajmérések a meteorológiai körülmények hangterjedésre gyakorolt hatását figyelmen kívül hagyták. A jelenlegi alkalmazások azért nem veszik figyelembe a meteorológiai körülményeket, mert eddig nem lett feldolgozva a meteorológiai körülmények zajterjedésre gyakorolt hatása, nem ismertek a matematikai összefüggések. Ez olyan bizonytalanságot eredményez a zajmérés területén, amely megakadályozza a zajterheléssel kapcsolatos panaszok elbírálását, a zajméréssel kapcsolatos garanciális igények, szavatosság érvényesítését. A kutatási munka során Magyarország éghajlati, meteorológiai jellemzőit figyelembe véve kidolgoztunk egy olyan eljárást, amellyel a hosszúidejű mérések eredményeit a mértékadó forgalomhoz hasonlóan a mértékadó meteorológiai körülményekre korrigálható. Ezzel az eljárással egyrészt megszüntethető a mérési bizonytalanság, másrészt a mérési és számítási, előrebecslési eredmények is közelebb kerülnek egymáshoz. A témában a kutatási eredmények nemzetközi elismertetése irányában is tettünk lépéseket. Két nemzetközi konferencián is bemutattuk eredményeinket. Kutatási munkánk során olyan jelentős eredmények születtek, melyek hazai szabványosításba való alkalmazása rendkívül indokolt.

A végső termék korrekciós együtthatók segítségével olyan térinformatikát is alkalmazó eljárást, amivel modellezni lehet a tervezett beruházások zajkibocsátását, így a zajvédelem megtervezhető lesz, a kész zajvédelmi rendszerek, zajvédő falak zajcsökkentő hatásfoka ellenőrizhetővé válik. A projekt eredményeit alaptevékenységünk során alkalmazni fogjuk. A zajmérés elvégzése jogszabályban előírt kötelezettség egyes beruházások előtt, a beruházás elkészültével, valamint azt követően is. Része vagyunk egy nemzetközi fejlesztő közösségnek, ahol a SoundPlan nevű zajszámítási program fejlesztése és forgalmazása történik. A projekt eredményével hatékonyabban végezhetjük tevékenységünket.

A projekt során létrejött prototípus az a módszertan, ami képes figyelembe venni a zajmérés területén a meteorológiai adatokat, és azok figyelembevételével, alkalmazza a projektben kidolgozandó számítási modellt, mértékadó meteorológiai körülményekre tudja átszámítani a mérési eredményeket. További előnyös paramétere a projekt prototípusának, hogy képes a helyszíni hangelnyelést, mint a hangterjedést befolyásoló paramétert is figyelembe venni. Ez a jelenlegi zajmérési módszerekből hiányzik. A jelenlegi zajmérő eljárások több olyan, a zaj értékéhez nem tartozó hangot is értékelendőként vesz figyelembe, ami nem tartozik a zaj fogalmába. Projektünkben kidolgoztuk azt az eljárást, amivel ezek a hangforrások értékét ki lehet vonni a mért értékből. Így a prototípusból kifejleszthető alkalmazás a felvett hangok utófeldolgozásával csak a zajforrások által keltett hang értékét jeleníti meg a mérési jegyzőkönyvben. A projektünk termékével a megalapozott eredmény eléréséhez szükséges vizsgálatok számát csökkenteni lehet, kevesebb lesz a mérésre fordított idő. Ezáltal költséghatékonyság érhető el. Termékünkkel a helyszíni emberi közreműködés minimalizálható, a konvertálási eljárás alkalmazásával jelentős szakemberidő takarítható meg. A rendszerünk kialakítása felhasználóbarát, így minimális informatikai felkészültségű szakemberek is teljes értékű munkát végezhetnek majd projektünk termékével.

A kutatás eredményei

Kutatási munkánk eredményeképpen tehát új tudományos és technikai eredmények születtek, így:

• A zajterjedés és a meteorológiai körülmények közötti kapcsolat részletes feltárása.
• A zajmérési eredmények mértékadó meteorológiai körülményekre való átszámítása általunk kidolgozott szoftver segítségével.
• A mérést zavaró jelek mérési eredményekből való szoftveres kivonása.
• A zajárnyékoló falak, útburkolatok helyszíni hangelnyelési tulajdonságainak mérésére alkalmas mérőrendszer módszerének kidolgozása, alkalmazása.
• A zajárnyékoló létesítmények tulajdonságainak a fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő adatbázisba foglalásának módszertanának ismertetése.
• A zajterjedést, zajárnyékoló falak modellezését segítő alkalmazás kidolgozása.

1. részfeladat: A helyszíni hangelnyelés mérésének kidolgozása, eszközhátterének megteremtése és alkalmazási útmutató kidolgozása 
http://vibrocomp.hu/Letoltes/v5/1.reszfeladat.pdf

2. részfeladat: Tavaszi-nyári helyszíni, időjárási paraméterek rögzítésével lefolytatott hangterjedés mérések 
http://vibrocomp.hu/Letoltes/v5/2.reszfeladat.pdf

3. részfeladat: A hangforrások azonosítását és a hangforrások hangját elkülönítő alkalmazás kidolgozása 
http://vibrocomp.hu/Letoltes/v5/3.reszfeladat.pdf

4. részfeladat: Őszi-téli helyszíni, időjárási paraméterek rögzítésével lefolytatott hangterjedés mérések 
http://vibrocomp.hu/Letoltes/v5/4.reszfeladat.pdf

5. részfeladat: Helyszíni hangterjedés és hangelnyelés mérések adatainak feldolgozása, összefüggések feltárása az időjárási paraméterekkel, matematikai képletbe foglalása 
http://vibrocomp.hu/Letoltes/v5/5.reszfeladat.pdf

6. részfeladat: A hangterjedést mértékadó meteorológiai körülményekre átszámító alkalmazás kidolgozása 
http://vibrocomp.hu/Letoltes/v5/6.reszfeladat.pdf

7. részfeladat: Zajvédelem, zajvédő falak megtervezését és a zajt mértékadó meteorológiai körülményekre átszámító alkalmazás kifejlesztése a hangterjedést számító alkalmazásból, a zajmérés pontosítása helyszínen mért és számított adatok alapján 
http://vibrocomp.hu/Letoltes/v5/7.reszfeladat.pdf

Projekt elérhetősége:

Weboldal: http://terinfo.vibrocomp.hu/adatok/terkep

A Fejlesztés célja

Számítógépes zajmérési adatnyilvántartó és adatbázis karbantartó rendszer digitális térképábrázolással,valamint olyan térbeli megjelenítéssel amely egy meghatározott egységes adatstruktúra alapján tökéletesen tudja modellezni az összesített mérési adatokat.
Az egyszerű képmegjelenítés mellett a rendszer alkalmas a geo referált térképek szinkronizált megjelenítésére is.
A nyilvános jegyzőkönyvekhez díj befizetése ellenében bárki hozzáférhet. A jegyzőkönyvek letöltését hatékony egyszerűen, gyorsan kezelhető keresési lehetőség segíti. A jegyzőkönyvek között lehet keresni pl. típusra, időszakra, helyszínre.

Fejlesztés menete

A fejlesztés döntő része a saját és a megvásárolt jegyzőkönyvek felhasználhatóságának ellenőrzése volt.
Végrehajtottuk az általunk mért és az elmúlt években összegyűjtött, frissebb és archivált mérési eredmények, jegyzőkönyvek és részletes fejlesztés szempontú ellenőrzését.
A mérési jegyzőkönyvek felhasználhatóságának ellenőrzése létfontosságú lépése a projektnek, hiszen voltak olyan adatok amelyeket a fejlesztésre a jelenlegi állapotban nem tudtunk felhasználni. Nagyon fontos projektelemként rögzítettünk olyan adatokat, amelyek korábban nem kerültek rögzítésre. Ez elsősorban nagyszámú archív 2008-nál korábbi mérésekre volt jellemző.

A mérési adatokat szelektáltuk, meghatároztuk, hogy mi az ami alkalmas és melyek azok amik már elévültek, illetve nem használhatóak a projekt során.

Miután rendelkezésre álltak a minőségellenőrzött adatok, felkészítettük az adatokat egy adatbázisba szervezére. Vagyis a szerteágazó sokszor több száz adatot különböző típusú adat különböző formában történő tárolását egységesítettük. Ehhez első lépésében meghatározzuk azokat az adatokat, amiket tárolni szeretnénk.
Mivel minden mérési jegyzőkönyv más és más, ezért kiemelkedő fontosságú, hogy ezt egy egységes formába hozzuk, amiből egy komplex adatbázist lehet csinálni.

A munka során elvégeztük az összes számítógépes adatrögzítést és a hiányzó adatok feltöltését, szükség esetén újra meghatározását annak érdekében hogy a rendelkezésre álló mérési adatokat egyformán közös egységbe tudjuk szervezni.

• A feladat további fontos része, hogy az összegyűjtött mérési pontokat egységesen földrajzi koordinátákhoz (WGS-84 és EOV) rendeljük. /korábban csak utca házszám szerint történt a beazonosítás/
• Hiányzó adatok pl. mérés idejében fennálló meteorológia körülmények, kikeresése archívumokból.

Adatbázis szervezés

A meglévő adatokból készült egy egységes adatbázist. A hatalmas mennyiségű adatok halmazából a felmerülő redundanciákat kiszűrték, úgy hogy egy könnyen kezelhető, új zajmérési relációs adatokon alapuló adatbázis jött létre.

Térinformatikai modell és alkalmazás elkészítése

Térinformatikai (felhasználói) szoftvert készült az zajmérési adatok kezelésére, megjelenítésére és publikálására. A szoftver legfontosabb paraméterei:

• az egyszerű képmegjelenítés mellett a program alkalmas a georeferált térképek
• szinkronizált megjelenítésére is. Ez egyrészt jelenti azt, hogy a képernyőnmegjelenik az adott pont koordinátája (a régi és a mai GPS koordinátarendszerben is).
• platformfüggetlen
• fejlett keresés, szűkítés, funkcióoptimalizált kereshetőség: a rögzített adatok, illetve értékek, tartományok, térképek,
• területek
• a felület egyszerűen kezelhető
• jogosultsági kritériumoknak és jogszabályoknak való teljes megfelelőség
• folyamatos frissíthetőség lehetősége -adatok felvitele és folyamatos frissítése
• elektronikus, egyedi értékesítési felület
• fizetési mód kiválasztása internetes 'pay as you' go vagy átalány (havi díjas) hozzáférés az adatbázishoz
• elektronikus számlázás lehetősége
• elektronikus fizetés lehetősége
• regisztrált cégek, ügyfelek személyek pontos azonosítása
• Windows környezet, web-es program internetes és intranetes használatra
• Rendszer-követelmény: WIN 98/2000/XP/7
• Szükséges szoftver: böngésző Explorer /Mozilla Firefox legújabb verziói
• Előre definiált lekérdezések alapján riportolható az adatbázis a feltöltött adatmennyiség adatfajták alapján
  • Adatminőség
  • Adatforrás
• Naplózás Valamennyi az adatokat érint@ változás naplózásra kerül. A naplózásba valamennyi eredeti adat belekerül.
• Az adatbázis csakis szerverről elérhető lokálisan.
• Minden megjelenített oldal, lekérdezés nyomtatható. Mind a térképes megjelenítés, illetve a kapcsolódó, lekérdezett adatok.
• Áttekintő Magyarország térkép WGS84 rendszerben
• Méretarány 1:100 000 - 1:200 000
• WG84-EOV /Egységes Országos Vetületi rendszer/ koordináták használata és transzformáció lehetséges
• A népszerű és jól kezelhető Google Maps? -hez hasonló kialakítás

A szoftver továbbá az elkészült egységes adatbázisból egy olyan térbeli megjelenítést tesz lehetővé a meghatározott egységes adatstruktúra alapján mely tökéletesen tudja modellezni az összesített mérési adatokat.

A rendszerbe beépítésre kerültek a projekt korábbi szakaszában meghatározott mérési pontok alapján készült adatok halmaza.

Az adatbázis kezelők a térinformatikai adatokat, azaz a geometriai objektumokat több különböző típusba sorolják: pont, törött vonal, polygon, ugyanezen típusokból alkotott halmazok, vagy általános geometriai halmaz. A mi esetünkben kifejezetten rögzített mérési pontokról beszélhetünk, ezért a modell elkészítéséhez a pont típusokból alkotott halmazokat (adatokat) használjuk fel. Az adatbázis kezelő hatékonyan kezeli lekérdezéseket. További lényeges tulajdonsága a térinformatikai adatbázisunknak az, hogy térbeli objektumokat georeferáltan tárolja. Ennek segítségével képes arra is, hogy különböző mérési eredményeket helyesen kezelje, vagy a tárolt vetületi rendszertől eltérő rendszerben kaphassuk vissza a lekérdezésünk eredményét. Külső forrásokból kapott adatokat az adott konverzió után be lehet olvasni, értelmezni, valamint feldolgozni, hogy a szoftverhez rendelkezésre álljon.

A fejlesztést úgy készítettük el, hogy az bővíthető legyen egyéb más környezeti elem méréseinek tárolására is (levegő, víz talaj, stb..)

AIP-DES konverziós módszertan és szoftver kutatási összefoglaló

Projekt elérhetősége:

Weboldal: http://repterinfo.vibrocomp.hu/

A repülőterek zajterhelésének pontos felméréséhez kulcsfontosságú a repülési útvonal értékeinek pontos meghatározása, azonban a zajszámítási algoritmusok bemeneti adatai nem egyeznek a hatályos légiforgalmi eljárásrendben szereplő, a repülési útmeghatározáshoz előírt koordinátákkal, ezért a jelenlegi eszközök birtokában ezek pontos meghatározása csak részlegesen és jelentős emberi energia-befektetéssel járó konvertálási folyamattal biztosítható.

Jelenleg hazánkban a légi közlekedés zajmeghatározásához az egyik legnehezebben meghatározható kiinduló adat a repülőgépek útvonalára voantkozó repülési pálya adat. A magyar számítási eljárásban - az európai szabványokkal összhangban - az útvonaladatokat DES szabvány (Datenerfassung System - DES) szerint kell megadni. Ezen adatokat repülési szakaszonként szükséges megadni, a szakaszok a repülőgépek irányváltásainak értékeit, valamint a megtett távolságot tartalmazzák. A szabvány szerint a repülési útvonal, valamint az adott reptéren bonyolított légiforgalom alapján (a repülőgépek típusait, illetve a magasság változtatására vonatkozó zajterhelési standardokat tartalmazó ún. repülőgép-osztályok megadásával) számítható ki a repterek környezetét érintő zajterhelés mértéke.

Az útvonaladatok megadását nehezíti, hogy a polgári légiközlekedést (a repterek működését és a légiforgalmat) a világ minden területén az ún. Légiforgalmi Tájékoztató Kiadvány szabályozza (Aeronautical Information Publication, AIP). A zajmérési eljárásban használt útvonaladataival szemben szemben az AIP az adott légifolyosóra vonatkozóan a repülőgépek által érintendő földrajzi koordinátákat (ún. fly-by, illetve fly-over waypoint-okat) tartalmazza.

Jelenleg a repülési zaj meghatározásánál a DES formátumú kiinduló adatsort az AIP (légiforgalmi eljárásrend) koordinátái közötti kézi konvertálását kell végrehajtani. Az útvonaladatokat többségben iterációval határozzák meg (az egyes paraméterek finomításával a két rendszerben leírt útvonal közelítő egyezéséig), ami - jellegéből adódóan - pontatlan adatokhoz vezethet, illetve a műveletek jelentős idő- és energiaráfordítást igényelnek.
Noha a területen számos informatikai megoldás támogatja a számítások elvégzését, jelenleg nem létezik olyan módszertan illetve informatikai alkalmazás, amely a fenti konvertálást automatikusan végezné.

A kutatás során a zajszámítási szabvány (DES) és a légiközlekedésre érvényes eljárásrend (AIP) kompatibilitásának szavatolására dolgoztunk ki egy automatizálható konvertálási módszertant, ezáltal lehetővé téve a repülési zaj meghatározását a polgári repülésben használt útvonal adatok alapján.

A prototípus működése:

A konverter alkalmazás teljes mértékben ki váltja a jelenleg a szakemberek által végzett időigényes átszámítási tevékenységet. A rendszer bemeneti adatai megegyeznek a légiközlekedésben az útvonal-leíráshoz használt koordinátákkal, ezek a projekt során kiépített adatbázisból, vagy új AIP adatbázisból történő a importálással nyerhetők ki. A rendszer a kidolgozott algoritmus alapján, iteráció útján határozza meg a zajmérési szabványban meghatározott számítási alapértékeket. Az így meghatározásra kerülő értékeket - a jelentős akusztikai illetve zajszerkesztéssel foglalkozó szoftverhez történő illesztések révén - továbbítva lehetővé teszi a zajterhelés mértékének kiszámítását.

A projekteredmények előnyös paraméterei

Mivel jelenleg nem létezik a projekt eredményeképp kifejlesztetthez hasonló funkciójú alkalmazás, ezért a projekteredmények előnyös paramétereit a jelenlegi manuális eljárással szemben mutatjuk be. A fejlesztés eredményei mind minőségi (a konvertálás pontossága), mind kezelhetőségi (a műveletekkel kapcsolatos időigény), mind pedig költséghatékonysági szempontból előnyösebb paraméterekkel rendelkezik, mint a jelenleg alkalmazott megoldás.

Minőségi szempontok

A projekt során meghatározott módszertan alapján kifejlesztett konverter rendszer a jelenlegi gyakorlattal szemben pontos konverziót tesz lehetővé a légiközlekedési protokoll és a zajszámításhoz szükséges útvonaladatok között, míg jelenleg (a két rendszer közötti átjárhatóság híján) csak megközelítően pontos útvonaladatok meghatározására van lehetőség.

Felhasználóbarát kialakítás

A rendszer felhasználói felületének kialakításában arra törekedtünk, hogy az alkalmas legyen minimális informatikai felkészültségű felhasználók megfelelő kiszolgálására is, a rendszer a lehető legegyszerűbb formában jeleníti majd meg a szükséges információkat. A kezelhetőség szempontjából nem elhanyagolható tény, hogy az eddig manuális folyamat automatizálásra került, az útvonaladatok kiszámításához nincs szükség emberi közreműködésre, ezzel párhuzamosan a műveletek időigényének jelentős csökkenése is a könnyű kezelhetőséget erősíti.

Költséghatékonyság

A kifejlesztett megoldás költséghatékonysága az emberi közreműködés minimalizálása, a konvertálási műveletek felgyorsulása nyomán jelentkezik, használatával jelentős költségmegtakarítás érhető el.

A projekt eredményeképp kifejlesztésre került módszertan, valamint az ennek alapján kialakítandó rendszer és szolgáltatás innovációtartalma a zajvédelem területén érvényesül, lehetővé téve a repülési zaj pontos kiszámítását a reptereken hatályos repülési protokoll által nyilvántartott adatokból.

A projekt eredményeképp kialakításra került szoftver és alkalmazás alapját adó módszertan jelentős innovációt eredményez a repülési zajmérés területén, az alábbi szempontok szerint:

• a jelenlegi helyzettel szemben pontosan meghatározhatóvá válnak a hatályos rendeletben elvárt bemeneti adatok az AIP-k által tartalmazott adatok alapján
• a szakemberek számára jelentős időt és energiát jelentő, a két eljárásrend közötti manuális konvertálási folyamat kiiktatható, ezáltal a teljes folyamat jelentősen rövidebb időt vesz igénybe
• a két rendszer kompatibilissé tételével a hatóságok számára lehetővé válik az AIP-ben kezelt koordináták és a szakértői jelentésben foglalt bemeneti útvonal-adatok, a vizsgálatok pontosságának ellenőrzése, a repterek megfelelőségének vizsgálata.

Projekt eredménye:

A projekt eredménye a kidolgozott eljárás alapján készült - a jelenlegi akusztikai illetve zajtérkép készítő szoftverekhez (pl. SOUNDPLAN) illeszthető - konvertáló rendszer, másrészt a rendszerhez szükséges AIP szabványban alkalmazott adatokat tartalmazó adatbázis.

A projektben tervezett feladatok mind megvalósításra kerültek. Eredményeképpen rendelkezésre áll az AIP és DES útvonaladatok közötti automatizált konvertálást lehetővé tevő módszertan, melyhez kapcsolódóan a konvertálási műveleteket elvégző informatikai alkalmazás, valamint a konvertálás input adatait (a légiforgalmi eljárásrendben szereplő, a légifolyosók útvonal-meghatározásához szükséges koordinátákat) tartalmazó adatbázis került kialakításra.
Rendelkezésre áll egy adatbázis, mely egyszerűen elérhetővé teszi a fontosabb magyarországi repülőterek útvonal adatait.